Teadélutánok a Doktori Programunkban I.

Szeptember 19-én, csütörtökön sor került az első teadélutánra. E teadélutánok célja – meghívottak részvételével – egy-egy nagy súlyú történetpolitikai téma megbeszélése, újragondolása.

Most Szűcs Jenő nevezetes Vázlat Európa három történeti régiójáról című munkáját beszéltük meg. Való igaz, hogy a dolgozat az 1979-ben elhunyt Bibó István tiszteletére összeállított emlékkötetbe íródott. Az is tény, hogy a kötet szamizdatként terjedt, csak a rendszerváltás nyomán látott nyomtatásban napvilágot. Ám a szerkesztők a kéziratot a Gondolat Kiadónak ajánlották fel. Az nagyot csattant, mert a demokratikus és a népi-nemzeti ellenzék tagjai közösen fogalmazták meg lesújtó rendszerkritikájukat. Ugyanakkor az is tény, hogy a kéziratot elemző MSzMP-dokumentum a 75 szerzőből csak 17-et kategorizált ellenzékinek. Szűcs Jenő nem minősíttetett ellenzékinek. Írását a Történelmi Szemle publikálja 1981-ben, 1983-ban pedig a Magvető Kiadó nagyobb példányszámú Gyorsuló idő sorozatában is megjelent.

A Vázlat alapgondolata – nevezetesen, hogy Európa két nagy fele között önálló arculattal létezett és létezik Közép-Kelet-Európa – egyáltalán nem volt eredeti. Ám Szűcs Jenő óriási erudícióval, szellemi eleganciával, metszően pontos mondatokból ácsolt gondolatmenetekkel száll szembe a korabeli hivatalos, a történetírásban jeles kollégák által képviselt nézettel. Szűcs Jenő nem kevesebbet üzent, mint azt, hogy hazánk és szomszédjai nem maradnak az idők végezetéig a szovjet birodalom gyomrában.

A kifogástalan szakmai mezbe burkolt, tehát kódolt üzenetet itthon is, külföldön is vették. Bizonyság erre, hogy tíz nyelvre fordították le, a francia edíció Fernand Braudel előszavával került az olvasó elé.

Mivel Szűcs Jenő marxista gondolkodó volt a javából, ezért a vázlat a mai olvasónak azt üzeni nyomatékkal, hogy a rendszerváltás előtti história felfejthetetlen a számos arcú marxizmus mély ismerete nélkül. Az ő világlátásába bőven belefért a nem marxista Bibó István mély gondolataival való azonosulás. (Miközben némely ponton tapintatosan bírálja a jeles politikai gondolkodót.) Mert munkásságával olyan világot szeretett volna napvilágra segíteni, amelyben az egyén nem alattvaló, a demokrácia valóban demokrácia.

Innen nézve is világosan látszik Szűcs Jenő időszerűsége.

Olvassunk Szűcs Jenőt.

                                                                                              Marchut Réka