Sikeres nemzetközi konferencia
Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 2012. április 19-20-án nagyszabású, sikeres nemzetközi konferenciát rendezett “The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel.
A konferencia honlapja: crisis2012.elte.hu
Beszámoló a konferenciáról:
A válságkezelés nemzetközi tapasztalataival búcsúztatták a kutatóegyetemi projektet a bölcsészek
A huszadik századi történelem fordulópontjaival és krízishelyzeteivel foglalkozott 2012. április 19-én és 20-án az a konferencia, amely lezárta a kutatóegyetemi TÁMOP-projektet az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A hivatalos záróesemény mellett megrendezésre került „The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel egy nemzetközi tanácskozás, melyen angol és német nyelvű előadások hangzottak el.
A TÁMOP-ösztöndíjasokat, illetve a külföldi és ELTE-s oktatókat meghívó egy-egy konferencia két év munkáját zárja le a Bölcsészettudományi Karon – mondta el köszöntőjében Sonkoly Gábor, a BTK-n és az ÁJK-n folyó projekt szakmai vezetője. Hozzátette:az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt rendkívül eredményes együttműködést támogatott a két kar között, létrejött ugyanis egy új könyvsorozat, vendégprofesszorok érkeztek az ELTE-re, oktatói-hallgatói mobilitási programokon vehettek részt az ELTE polgárai, megalakult a Doktori Kiválósági Központ, szélesedtek a doktori programok, továbbá több mint 800 előadás és cikk született. A TÁMOP-projekt fedezte a zárókonferencián résztevő külföldi vendégek úti-, valamint tartózkodási költségeit.
Rendkívül hasznos és előremutató a krízishelyzeteket nemzetközi kontextusokban vizsgálni– dicsérte a konferenciát Ilkka Nummela, a finn Jyväskylä-i Egyetem gazdaságtörténettel foglalkozó professzora. Megjegyezte: a háborúkat követő krízishelyzetek negatívumai mellett pozitívumairól is be kell számolni, jó példákat lehet például felsorolni Skandinávia, Nagy- Britannia vagy éppen Ausztria esetében. Dezső Tamás, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a két szervezőnek, Varga Zsuzsanna egyetemi docensnek és Erdődy Gábor tanszékvezető egyetemi tanárnak is köszönetet mondott beszédében. A konferencia nyitó szekciójában felszólalt Anssi Halmesvirta, aki a finn egyetem bölcsészkari dékánjának, Petri Karonen-nek az üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek.
„A világháborúk utáni, a meghatározó egyetemes történelmi jelentőségű fordulatokat, megrázkódtatásokat követő sokrétű válságkezelés európai keretekben és a komplexitás igényével történő, egyben differenciált elemző összehasonlítása kiváló lehetőséget teremt a kultúrák közötti párbeszéd történetiségének megjelenítésére, és jelentős mértékben közelebb visz a jelenkori problémák történelmi dimenziókba ágyazott pontosabb, jobb megértéséhez. Éppen ezért gondolta úgy az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, hogy egy ilyen témát felvállaló konferencia fokozott közérdeklődésre és médiafigyelemre tarthat igényt” – mondta el a konferenciáról Varga Zsuzsanna, a BTK egyetemi docense. „Konferenciánk során a koraújkori és az újkori előzményeket áttekintő felvezető előadásokat követően a 20. századi válságkezelések politikai, diplomáciai összetevőinek bemutatása mellett nagy figyelem irányult az eddig kevéssé kutatott gazdasági, társadalmi dimenziókra” – tette hozzá. Az előadások tematikai sokszínűségét mutatja, hogy még arról is szó volt, milyen szerepet töltött be a zene és az irodalom a háborúk okozta traumák feldolgozásában. A konferencia zárószekciójában az előadók az összehasonlító történeti kutatások eredményeinek összegzésére, valamint további vizsgálódások lehetséges irányainak felvázolására tettek kísérletet.
„A konferencia témájából adódóan szerettük volna, hogy Európa minden nagyobb térsége képviselve legyen. Figyeltünk arra is, hogy az egykori győztes és vesztes országok mellett a semleges országokból is hívjunk meg kutatókat. A külföldi kutatók megnyerését elősegítette, hogy a Jyväskylä-i Egyetem Történeti és Néprajzi Intézete társszervezőként bekapcsolódott a konferencia szervezésébe, és általuk olyan észt, orosz, svéd egyetemek is elfogadták a meghívásunkat, amelyekkel eddig az ELTE-nek nem volt kapcsolata” – fejtette ki Varga Zsuzsanna. Mellettük számos olyan – francia, cseh, szlovák, román, lengyel, osztrák és német – intézmény is képviseltette magát, mellyel már korábban is együttműködött az ELTE.
A konferencián a külföldi és ELTE-s előadók mellett az egyetem néhány doktorandusz hallgatója is referált. Voltak, akik elkészült disszertációjuk egy-egy fejezetét mutatták be, míg mások aktuális kutatómunkájuk eredményeiről számoltak be.
A konferencián az ELTE diákjai részéről a Bölcsészettudományi Karon működő doktori iskolák hallgatói, valamint történelem alap- és mesterszakos hallgatói vettek részt.
