Az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke és az OTKA T 105466. számú, „Állam és társadalom viszonya a 19. századi magyar politikai kultúrában” néven működő kutatócsoportja tisztelettel meghívja Államhatalom és társadalmi autonómia a nyugati keresztény civilizáció hagyományában című konferenciájára
Helyszín: ELTE-BTK, Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára, 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 115.
Időpont: 2014. április 10-11. (csütörtök-péntek)
Meghívó: konf_meghivo
Plakát: konf_plakat
Jövő héten Tanszékünkre látogat Dr. Hermann-Josef Scheidgen, a bonni egyetem professzora. Három előadást fog tartani német nyelven az alábbi témákban:
1. April (Dienstag), 16.00
Die Fritz–Fischer-Kontroverse. Ein deutscher Historikerstreit über die Ursachen des Ersten Weltkriegs
2. April (Mittwoch), 16.00
Im Spannungsfeld von Patriotismus und Romtreue. Die deutschen katholischen Bischöfe im Ersten Weltkrieg
3. April (Donnerstag), 16.00
Ein „Untermieterstatus” für die Katholiken? Die Stellung des Katholizismus im zweiten Deutschen Kaiserreich (1871–1918)
Meghívó: Einladung_2014
Absztrakt: Abstracts_2014
Tanszékünk szervezésében 2014. március 26-án (szerda) 16.00-kor megrendezésre kerül a Központi Olvasó Folyóiratolvasójában Prof Dr. Anton Schindling német nyelvű, WECHSELSEITIGE BEDROHUNGSKONSTELLATIONEN IN DER HABSBURGER MONARCHIE Die Reformen Kaiser Josephs II., ständischer Adel und katholischer Klerus című előadása. A Professzort két doktorandusza segíti társelőadóként: Dennis Schmidt és Philip Steiner
Az előadás plakátja: Schindling
Prof. Dr. Schindling rövid bemutatkozása: Schindling_Kurzlebenslauf_Ungarn_März2014
Március 13-án Fábri Zoltán 1956. október 18-án bemutatott Hannibál tanár úr című filmje volt a diskurzus tárgya.
Móra Ferenc 1924-ben írta meg Hannibál feltámasztása című kisregényét. A kézirat kerek évtizedre elveszett, ám – a Horthy-kor politikai és társadalmi rendjét bíráló kitételei miatt – előkerülésekor sem jelenhetett meg. A háború után a Magyar Nemzet ugyan folytatásokban közölte, ám a szöveg Szovjetuniót bíráló részeit kihagyták, „csupán” a hazai, bukott rendszer kritikája maradt meg. Ebből lett könyv 1955-ben. Az Argumentum Kiadó érdeme, hogy 2004-ben az eredeti kéziratot a hamisítások feltűntetésével tette közzé, s az a MEK-ben is elérhető.
Fábri Zoltán az 1955-ös művet használta alapanyagaként. A főhősből Nyúl Béla lett, akit Szabó Ernő erdélyi magyar színész formált feledhetetlenné. A budapesti középiskolai latintanár története az ötvenes-hatvanas években eszmélő generációk számára fogalom lett. A groteszk történet, a remek színészi alakítások (Somogyvári Rudolf, Greguss Zoltán, Apor Noémi, Kiss Manyi és mások) miatt emlékezetes, de azért is, mert a diktatórikus hatalommal találkozó kisember sokaknak közeli élmény lehetett.
A Horthy-kor 30-as éveiben szegényes kispolgári életet élő gimnáziumi latintanár egy szép napon tanulmányt közölhet az iskola évkönyvében. A hadifogságában talált forrás szerint Hannibál öngyilkos lett. A feltűnést keltő írást a szélsőjobboldal szervezetek nemzetellenesnek, felforgatónak, destruktívnak, szovjet- és zsidóbérencnek bélyegzik. Mivel Nyúl tanár úr nem vonja vissza írását, ezért állásából felfüggesztik s céltáblája lesz a Töhötöm elnevezésű kormánypártnak és segédcsapatainak.
A fanyar humorral átszőtt film – miközben mindent eltúlozva, és/vagy karikírozva ábrázol; a nyilasok, a harsányan menetelő Turul Szövetség tagjai sajátos mixtúrában jelennek meg stb. – egészében igaz látlelete az 1945 előtti Magyarországnak. A Töhötöm Párt vezérében könnyű meglátni Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc és talán Rákosi Mátyás alakját is. S közben látjuk a két háború közötti társadalom számos avíttságát, egyes rétegeinek nyomorát.
Nyúl Béla végül az őt üldöző, megfélemlítő tömeg előtt megtörik, önkritikát gyakorol s groteszken – hiszen értelmiségiként behódolt a hatalomnak – meghal.
Az áthallásos film a Rákosi-diktatúráról is szól: megbélyegzi a hatalmon lévő párt előtti meghunyászkodást, a mindenható vezérbe vetetett fanatikus tömeghitet.
A filmet különlegessé teszi sokfajta olvasata; úgyszólván minden filmkocka rejt valami intellektuális többletet. A lineáris cselekményszövéssel szakító Fábri-mű bizony kortalan. A politikai erőknek való behódolás, az értelmiségi lét kiszolgáltatottságán való töprengés ma sem időszerűtlen.
Szécsényi András
Az előadás időpontja: 2014. március 19. (szerda) 16:30.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Meghívó_Fónagy_Zoltán_előadás
