Júniusban ismét megrendezésre kerül Tanszékünk immár hagyományosnak mondható tavaszi félév végi doktorandusz konferenciája! Idén először a hallgatóknak lehetőségük lesz arra, hogy témavezetőjükkel közösen tarthassanak előadást.
A konferencia Plakátja: Plakát
A konferencia Programja: Programfüzet
Örömmel értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy megjelent folyóiratunk második száma, melyben a szakmai jellegű 12 tanulmány, a három recenzió mellett két korábbi esemény beszámolója, illetve három interjú is (Izsák Lajos, Kövér György, Joseph F. Patrouch) olvasható. “A folyamatos megújulás jegyében számunk új borítóval jelenik meg, és két új rovatot is tartalmaz. Így, a Figyelő lapjain olyan könyvismertetésekkel találkozhatnak az olvasók, amelyek nem a legújabban, az elmúlt 1–2 évben megjelent könyvekről számolnak be ugyan, de aktualitásukat napjainkig megőrző fontos, történelmi gondolkodásunkat alapvetően befolyásoló kérdéseket vetnek fel. A Megvédett disszertációk rovatában pedig a doktori programunkban a közelmúltban sikerrel megvédett PhD-disszertációk közül kiválasztott, kiemelkedő színvonalú dolgozat téziseit, valamint egyik különösen jól sikerült fejezetét tesszük az érdeklődők számára hozzáférhetővé.”
A folyóirat a következő linken elérhető/letölthető: Modern Magyarország 2. évf. (2013) 1. szám
Május 15-én Fábri Zoltán 1976-ban bemutatott (Sánta Ferenc 1963-ban azonos címmel publikált regényére épülő) Ötödik pecsét című filmje volt a diskurzus tárgya.
Fábri más műveihez hasonlóan itt is erős a drámaiság és a konkrétumokon túlmutató általános emberi, morális tanulság: a történelemnek kiszolgáltatott kisember drámája. Fábri moralizáló művészi megközelítése eleve egyfajta kortalanságot és határtalanságot kölcsönöz filmjeinek. A rendre irodalmi műveket adaptáló Fábri meglehetősen öntörvényű alkotó, nemigen lehet besorolni filmes irányzatba. Fábrit több filmjében is foglalkoztatta a szélsőjobboldal és 1944 tragédiája, így például a szélsőjobboldal tömeglélektanát boncolgató Hannibál tanár úr (1956), valamint a zsidóüldözés témáját bemutató Nappali sötétség (1963), illetve Utószezon (1967) című művek tematikájukban rokonnak tekinthetőek a nyilasterror hangulatát megidéző Az ötödik pecséttel.
Az ötödik pecsét címadása a Jelenések könyvének apokaliptikus látomására utal. A filmben a kifejezést Keszei mondja ki (52. perc végén), aki a szenvedést erkölcsnemesítő próbatételként értelmezi. Ez egyfajta önigazolása a sértettségből fakadó feljelentésének, mellyel a valóban próbatételt jelentő nyilasterrornak teszi ki a főhősöket.
A film szerkezetét tekintve három részre osztható: az első „Béla kolléga” kocsmájában játszódik, a második a főhősök magánéletébe nyújt betekintést, az utolsó jelenetek pedig egy nyilas ház börtönpincéjében zajlanak – vagyis rendre a barátok, a család, illetve az ellenséges idegenek körében látjuk a főhősöket.
A három helyszínen játszódó történet önmaga is több rétegre bontható. Én három, egymást átszövő réteget különítek el: az első morális-filozófiai kérdések körül forog, a második a terror hangulatát érzékelteti (általánosságban), a harmadik a konkrét történeti időszakra, a nyilasuralom idejére vonatkozik. [Ezekre ld. részletes fejtegetésem:
https://www.academia.edu/7077300/Az_otodik_pecset_1976_filmelemzes_tortenesz_szemmel_]
A film hősei esendő kisemberek, akik képtelenek eldönteni, hogy (elkerülhetetlen sorsban) a kegyetlenkedő rabszolgatartó Tomóceusz Katatiki, vagy megnyomorított és megszégyenített rabszolga Gyugyu életét vennék-e magukra. Ám amikor majd szabadulásuknak az lesz az ára, hogy pofon üssenek egy már félholtra vert, karjainál felfüggesztett kommunista foglyot, akkor hárman inkább meghalnak, s csupán az órás Gyuricza üt, mert lakásán árva gyermekeket rejteget.
Paksa Rudolf
2014. április 26-án szombaton a Doktori Programunk kiránduló csapata a Vértesben túrázott Pajkossy Gábor tanár úr vezetésével. A hűvös, esős idő ellenére kilencen indultunk útnak a Vértes egyik szép településéről, Gántról.
Az esős Vértes csodás látnivalóval ajándékozott meg minket. A fák, cserjék üde zöld levelei, a törzsek esőcsepptől gyöngyöző kérge gyönyörű látványt nyújtott. Gántról az Országos Kék kelet felé, Szárliget irányába tartó útvonalán indultunk el, a festői Pap-völgyön át Mindszentpusztára.
Első pihenőhelyünk Mindszentpusztán volt, ahol a rendbe hozott turistaház éppen zárva volt, és a mellette lévő régi, omladozó, pusztulófélben lévő ház még az eső elől sem nyújt menedéket az arra járóknak. Még Mindszentpuszta előtt jelzést váltottunk, és a Szentgyörgyvári vadászházat érintve jutottunk el a Pátrácosra, innen ismét az Országos Kék útvonalán haladtunk tovább, immár nyugat felé, Csókakő irányába, amelyet a vadregényes Várvölgyön keresztül értünk el.
Kora délután már az első napsugarak is áttörték a felhőt, így egy-egy kidőlt fatörzsön többször is megpihentünk. Délután már pompázó napsütésben volt részünk, és így értünk célunkhoz a Csókakői várhoz, melynek lábánál lévő tér hosszabb beszélgetésre és közös étkezésre adott lehetőséget.
Ezt követően felmentünk a restaurálás alatt lévő várba, ahonnan pazar kilátás tárult elénk a környező településekre és hegycsúcsokra. A várból lejövet még kb. 3 km várt ránk, míg kiértünk a 81-es főútra, ahonnan busszal utaztunk Székesfehérvárra.
A székesfehérvári vasútállomáson lévő hangulatjavító helyiségben Pritz Pál és Pajkossy Gábor tanár urak sörözésre invitáló meghívásának köszönhetően még egy jót beszélgethettünk késő estébe nyúlóan.
Éjjel 11-kor értünk haza Budapestre fáradtan, de közös, szép élményekkel gazdagodva.
Következő kirándulásunk 2014. október 11-én lesz.
Szeretettel várunk minden kedves kirándulni vágyót.
Doktori Programunk kiránduló csapata
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja tisztelettel meghívja Önt a Fejezetek az első világháború médiatörténetéből című konferenciájára!
Időpont: 2014. május 13.
Helyszín: 1014 Budapest, Országház utca 30. (Jakobinus Terem)
Meghívó: Meghívó