Különszám Pritz Pál Tanár Úr tiszteletére
“… Az online-folyóirat szerkesztői és a megszólított Professzor hallgatóiból, tanítványaiból verbuválódó szerzői Pritz Pált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének, Doktori Programjának nemrég (nem önszántából) nyugdíjba vonult egyetemi tanárát kívánják 70. születésnapja alkalmából köszönteni, s alkotásukkal nagyrabecsülésüket, tiszteletüket, köszönetüket kifejezésre juttatni.
Pritz Pál önmagával szemben is rendkívül igényes, magas szakmai teljesítményt megkövetelő, a félmegoldásokat és a lazítást szigorúan elutasító, a maximalizmus határain nem ritkán túllépő tudósi–oktatói magatartását munkatársai és hallgatói egyaránt tisztelettel fogadják, s a legtöbben igyekeznek is kisugárzó személyiségéből fakadó elvárásainak megfelelni. Fáradtságot nem ismerve foglalkozik (továbbra is) a rábízott növendékekkel, a történészi tudás átadása mellett megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítva a fiatal nemzedék képzésében a világnézeti tartás, a morális értékek közvetítésének, az egyetemes demokratikus normák és az egészséges nemzeti elkötelezettség elsajátíttatásának.
A tanszéki rendezvények (esetenként kirándulások, tanulmányutak), továbbá a doktori program házi védéseinek, doktorandusz konferenciáinak fáradhatatlan résztvevőjeként az elkészült disszertációkhoz illetve az elhangzott előadásokhoz fűzött érdemi hozzászólásaival, kommentárjaival, a szerzők bátorításáról sem megfeledkező megalapozott bírálataival járul hozzá a rendezvények szakmai színvonalának emeléséhez, mindenekelőtt az érintettek produkciójának szükséges továbbfejlesztéséhez.
Az egyetemi oktatás melletti szenvedélyes elkötelezettség és a pedagógusi küldetés iránti megalkuvást nem tűrő elhivatottság tevékenységében ritkán megtapasztalt önzetlenséggel párosul. Az egyetemi oktatás közép és hosszú távú érdekeit szem előtt tartva, a felsőoktatást sújtó költségvetései megszorítások jövőt romboló következményeit felismerve, s annak pusztító hatásai legalább részleges orvoslásának szándékával, egyedülálló gesztussal és áldozatvállalással tette lehetővé a tanszéki utánpótlás építése, a fiatal tehetségek integrálása folyamatosságának biztosítását.
A felsőoktatás egészét, különösképpen az ELTE-t, s azon belül is mindenekelőtt a Bölcsészettudományi Kart megrendítő, rákényszerített elvonások Pritz Pált 2013-ban megfosztották magántanári állásától, a katedrától. Szeretett hobbijától, oktatói–pedagógusi aktivitásától azonban így sem szakadt el. Szakdolgozói, doktoranduszai változatlanul számíthatnak tanácsaira, Tanszéke és Doktori Iskolája továbbra is igényt tart pótolhatatlan szakértelmére, az utánpótlást nevelő tapasztalataira és elhivatottságára. Legkedvesebb növendékei folyamatos továbbképzését szolgáló, havonként megtartott teadélutánjai keretében a Tanszékünkön folytatott képzés kiemelkedő jelentőségű tartalmát valósítja meg – hangsúlyozottan nem hivatalos jelleggel.
A most megjelenő különszám létrehozói és szerzői nevében őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm Pritz Pál Professzor Urat az eredményes, számára is sok örömet tartogató további együttműködés reményében és jegyében.
Baráti köszönettel: Erdődy Gábor
Budapest, 2014. július 15.”
A különszám a következő linken elérhető/letölthető: Modern Magyarország 3. évf. (2014) 1. szám