Davide Cadeddu előadása

Davide Cadeddu történész, a Milánói Egyetem professzora 2019. szeptember 25-én előadást tartott Doktori Iskolánk hallgatóinak The Idea of Democracy in the History of Political Thought: An Overview címmel. Az előadás során a professzor a demokráciáról való politikafilozófiai gondolkodás problémáira, korlátaira hívta fel a figyelmet, hasznos támpontokat nyújtva a modernkori magyarországi politikai gondolkodást kutató történészek számára is.

Alapvető nehézség, hogy a ’demokrácia’ mint fogalom hármas jelentést hordoz magában: egyrészt egy olyan szó, amely alatt különböző kultúrák vagy politikai gondolkodók bizonyos mértékig mást és mást értenek. Másodrészt politikai koncepció vagy eszme, harmadrészt pedig egy konkrét intézményrendszer is – ezen esetekben úgyszintén sokféle értelmezési keret képzelhető el. Kérdéses, hogy ez a háromféle jelentés egyáltalán kutatható-e együttesen.

A nyugati világból érkező kutatók esetében további akadályt jelent a demokrácia vizsgálatánál, hogy csak a nyugati civilizáció kontextusában foglalkoznak a témával, holott – ahogyan arra Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász is rávilágított – a keleti kultúrákban is jelen van a demokratikus gondolkodás, bár más elnevezésekkel. A történészprofesszor előadásában elsősorban a nagy nyugati politikai gondolkodók demokráciáról alkotott elképzeléseire fókuszált (pl. Szókratész, Machiavelli, Hobbes, Montesqieu, Burke stb.). Ezekről általánosságban elmondható, hogy nem tudják a demokrácia pontos leírását adni, minthogy nem feltétlenül a ténylegesen megvalósult, hanem az általuk ideálisnak tekintett demokrácia képét mutatják be, s ezekben a leírásokban a realitások önkéntelenül vagy akár szándékos torzítása is előfordul. Az egyes gondolkodók koncepcióiból nehéz egy általános demokráciaképet alkotni, minthogy leírásaik térben és időben is elkülönülnek egymástól, vagyis eltérő korszakokban és földrajzi helyeken születtek meg, így ezekben a művekben a demokrácia mindig eltérő jelentéssel bír. A magukat demokratikusnak tekintő különféle politikai rendszerekben megvalósuló demokráciák is időnként teljesen eltérőek lehetnek. Ezen rendszerek demokratikusságának legitimálására különféle jelzőket kaphat a ’demokrácia’ szó (szociáldemokrácia, liberális demokrácia stb.)

Végezetül szó esett David Held brit politológus háromféle demokrácia-modellrendszeréről, melyek az ókori Athéntől kezdve próbálja tipologizálni különböző történeti korok demokratikus rendszereit. Cadeddu szerint ennek a modellalkotásnak az a hátránya, hogy nem mutatja meg, hogyan működött a valóságban az egyes demokráciák politikai intézményrendszere.

A professzor végkövetkeztetése az, hogy bár a demokrácia történeti megismerésének szinte lehetetlen, mégis érdemes vele megpróbálkozni.  Ahogyan Sipos Balázs tanár úr szellemesen megjegyezte az előadást követően: a történészek az  ilyen lehetetlen küldetéseket is teljesíteni tudják, ahogyan Tom Cruise számára sem létezik mission impossible.