A tavaszi évadot záró június 12-i délután témája Szabó István, 1999-ben bemutatott Napfény íze c. filmje volt. Ez a múlt század utolsó évtizedének egyik legkiemelkedőbb filmje. Hosszú, évszázados történelmi periódus bemutatásában egyedülálló.
Szabó már a hatvanas években rendezett munkáiban az identitásválságban szenvedő kisember orientációs igényét domborítja ki, sajátosan finom egyedi eszközökkel és rendezői megoldásokkal ábrázolja. Az önazonosság-, és a helykeresés a világban, valamint az alkalmazkodás feszítő ellentéte ezt a művet is átszövi.
A dualizmus időszakától a rendszerváltásig látjuk a hazai zsidóság történetét. Az elbeszélés, sajnos, túlságosan leegyszerűsítő, számos pontjában történelmietlen. A fővárosba mindössze egy italrecepttel (A Napfény ízével) megérkező vidéki zsidó kisfiú karrierjében a rendező az Osztrák-Magyar Monarchia liberális légkörének asszimilációs tendenciáit hangsúlyozza. Szabó mondanivalója elmeséléséhez a zsidóság különböző képviselőinek ideáltipikus alakjait használja fel, és az egymást váltó korszakok mindegyikében a nézők sematikus zsidó életutakat láthatnak. A dualista korszak ábrázolása a legjobb; a Sonnenschein családfő két fia merőben eltérő pályán mozog. Egyikük főbíró lesz, legfőbb példaképe az agg uralkodó és természetesen végletesen lojális a rendszerhez. A másik fiú orvosként a rendszer antidemokratikus jellegének és szociális igazságtalanságainak kérlelhetetlen kritikusaként a „lázadó zsidó értelmiségit” szimbolizálja.
A háborús vereséget és a Monarchia szétesését a család is megsínylette. A Tanácsköztársaság és a Horthy-rendszer bemutatására csak felszínesen kerül sor, a filmben pedig utalás sem történik Trianonra. A berendezkedő Horthy-rendszert Szabó kizárólag antiszemita jellemzőivel tárja elénk. A családnevet időközben Sorsra magyarosító Ádám az olimpiai aranya ellenére sem úszhatja meg családja gettósítását és fiával a munkaszolgálatra hurcolását. Megaláztatása és kivégzése, valamint a holokauszt ábrázolása az egész film drámai csúcspontja és fő viszonyítási pontja. A kataklizmát túlélt fiú, Iván bosszúért szomjazik, szenvedélyes antifasizmusa révén nagyon hamar az ÁVH és az államvédelem kihallgató tisztjei között találjuk.
A filmnek ez az 1945 utáni szakasza a legproblematikusabb: a Rákosi diktatúrát egyfajta zsidó szenvedéstörténetként bemutató rendezői szándék durva túlzás. Az is elképzelhetetlen, hogy az egykori államvédelmis otthagyva a „hivatalt”, 1956-ban tankra kapaszkodó őszinte morális meggyőződésű forradalmárrá válik. A zárójelenetben a családi recept is elveszik (véletlenül a többi lommal együtt kidobják), a nevét újra Sonnenscheinre változtató Ádám, pedig – minden bizonnyal – a magyarországi zsidó asszimiláció hiábavalóságát szimbolizálja és az önfeladás következményeit hangsúlyozza.
Bödők Gergely
Júniusban ismét megrendezésre kerül Tanszékünk immár hagyományosnak mondható tavaszi félév végi doktorandusz konferenciája! Idén először a hallgatóknak lehetőségük lesz arra, hogy témavezetőjükkel közösen tarthassanak előadást.
A konferencia Plakátja: Plakát
A konferencia Programja: Programfüzet
Örömmel értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy megjelent folyóiratunk második száma, melyben a szakmai jellegű 12 tanulmány, a három recenzió mellett két korábbi esemény beszámolója, illetve három interjú is (Izsák Lajos, Kövér György, Joseph F. Patrouch) olvasható. “A folyamatos megújulás jegyében számunk új borítóval jelenik meg, és két új rovatot is tartalmaz. Így, a Figyelő lapjain olyan könyvismertetésekkel találkozhatnak az olvasók, amelyek nem a legújabban, az elmúlt 1–2 évben megjelent könyvekről számolnak be ugyan, de aktualitásukat napjainkig megőrző fontos, történelmi gondolkodásunkat alapvetően befolyásoló kérdéseket vetnek fel. A Megvédett disszertációk rovatában pedig a doktori programunkban a közelmúltban sikerrel megvédett PhD-disszertációk közül kiválasztott, kiemelkedő színvonalú dolgozat téziseit, valamint egyik különösen jól sikerült fejezetét tesszük az érdeklődők számára hozzáférhetővé.”
A folyóirat a következő linken elérhető/letölthető: Modern Magyarország 2. évf. (2013) 1. szám
Május 15-én Fábri Zoltán 1976-ban bemutatott (Sánta Ferenc 1963-ban azonos címmel publikált regényére épülő) Ötödik pecsét című filmje volt a diskurzus tárgya.
Fábri más műveihez hasonlóan itt is erős a drámaiság és a konkrétumokon túlmutató általános emberi, morális tanulság: a történelemnek kiszolgáltatott kisember drámája. Fábri moralizáló művészi megközelítése eleve egyfajta kortalanságot és határtalanságot kölcsönöz filmjeinek. A rendre irodalmi műveket adaptáló Fábri meglehetősen öntörvényű alkotó, nemigen lehet besorolni filmes irányzatba. Fábrit több filmjében is foglalkoztatta a szélsőjobboldal és 1944 tragédiája, így például a szélsőjobboldal tömeglélektanát boncolgató Hannibál tanár úr (1956), valamint a zsidóüldözés témáját bemutató Nappali sötétség (1963), illetve Utószezon (1967) című művek tematikájukban rokonnak tekinthetőek a nyilasterror hangulatát megidéző Az ötödik pecséttel.
Az ötödik pecsét címadása a Jelenések könyvének apokaliptikus látomására utal. A filmben a kifejezést Keszei mondja ki (52. perc végén), aki a szenvedést erkölcsnemesítő próbatételként értelmezi. Ez egyfajta önigazolása a sértettségből fakadó feljelentésének, mellyel a valóban próbatételt jelentő nyilasterrornak teszi ki a főhősöket.
A film szerkezetét tekintve három részre osztható: az első „Béla kolléga” kocsmájában játszódik, a második a főhősök magánéletébe nyújt betekintést, az utolsó jelenetek pedig egy nyilas ház börtönpincéjében zajlanak – vagyis rendre a barátok, a család, illetve az ellenséges idegenek körében látjuk a főhősöket.
A három helyszínen játszódó történet önmaga is több rétegre bontható. Én három, egymást átszövő réteget különítek el: az első morális-filozófiai kérdések körül forog, a második a terror hangulatát érzékelteti (általánosságban), a harmadik a konkrét történeti időszakra, a nyilasuralom idejére vonatkozik. [Ezekre ld. részletes fejtegetésem:
https://www.academia.edu/7077300/Az_otodik_pecset_1976_filmelemzes_tortenesz_szemmel_]
A film hősei esendő kisemberek, akik képtelenek eldönteni, hogy (elkerülhetetlen sorsban) a kegyetlenkedő rabszolgatartó Tomóceusz Katatiki, vagy megnyomorított és megszégyenített rabszolga Gyugyu életét vennék-e magukra. Ám amikor majd szabadulásuknak az lesz az ára, hogy pofon üssenek egy már félholtra vert, karjainál felfüggesztett kommunista foglyot, akkor hárman inkább meghalnak, s csupán az órás Gyuricza üt, mert lakásán árva gyermekeket rejteget.
Paksa Rudolf
2014. április 26-án szombaton a Doktori Programunk kiránduló csapata a Vértesben túrázott Pajkossy Gábor tanár úr vezetésével. A hűvös, esős idő ellenére kilencen indultunk útnak a Vértes egyik szép településéről, Gántról.
Az esős Vértes csodás látnivalóval ajándékozott meg minket. A fák, cserjék üde zöld levelei, a törzsek esőcsepptől gyöngyöző kérge gyönyörű látványt nyújtott. Gántról az Országos Kék kelet felé, Szárliget irányába tartó útvonalán indultunk el, a festői Pap-völgyön át Mindszentpusztára.
Első pihenőhelyünk Mindszentpusztán volt, ahol a rendbe hozott turistaház éppen zárva volt, és a mellette lévő régi, omladozó, pusztulófélben lévő ház még az eső elől sem nyújt menedéket az arra járóknak. Még Mindszentpuszta előtt jelzést váltottunk, és a Szentgyörgyvári vadászházat érintve jutottunk el a Pátrácosra, innen ismét az Országos Kék útvonalán haladtunk tovább, immár nyugat felé, Csókakő irányába, amelyet a vadregényes Várvölgyön keresztül értünk el.
Kora délután már az első napsugarak is áttörték a felhőt, így egy-egy kidőlt fatörzsön többször is megpihentünk. Délután már pompázó napsütésben volt részünk, és így értünk célunkhoz a Csókakői várhoz, melynek lábánál lévő tér hosszabb beszélgetésre és közös étkezésre adott lehetőséget.
Ezt követően felmentünk a restaurálás alatt lévő várba, ahonnan pazar kilátás tárult elénk a környező településekre és hegycsúcsokra. A várból lejövet még kb. 3 km várt ránk, míg kiértünk a 81-es főútra, ahonnan busszal utaztunk Székesfehérvárra.
A székesfehérvári vasútállomáson lévő hangulatjavító helyiségben Pritz Pál és Pajkossy Gábor tanár urak sörözésre invitáló meghívásának köszönhetően még egy jót beszélgethettünk késő estébe nyúlóan.
Éjjel 11-kor értünk haza Budapestre fáradtan, de közös, szép élményekkel gazdagodva.
Következő kirándulásunk 2014. október 11-én lesz.
Szeretettel várunk minden kedves kirándulni vágyót.
Doktori Programunk kiránduló csapata
Részletes beszámoló: ISHA-Beszaámoló
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja tisztelettel meghívja Önt a Fejezetek az első világháború médiatörténetéből című konferenciájára!
Időpont: 2014. május 13.
Helyszín: 1014 Budapest, Országház utca 30. (Jakobinus Terem)
Meghívó: Meghívó
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának vezetése megbízásából az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék 2014. május 8-9-én tudományos konferenciát szervez az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából: „A háború, amely megszüntet minden háborút” A Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójára.
A konferencia helye: ELTE BTK, Gólyavár, Mária Terézia-terem, Budapest, Múzeum krt. 6.
Részletes program: Első világháborús konferencia – programleírás
Április 10-én Kovács András 1966-ban bemutatott Hideg napok című, a magyar hadsereg által 1942-ben Újvidéken végrehajtott razzia történetét felelevenítő filmje volt a diskurzus tárgya.
Kényes téma – hiszen a „közrendészeti eljárás” a partizánakciók aránytalanul nagy megtorlásává alakult. Zömmel ártatlan polgári személyek, szerbek, zsidók, magyar kommunisták lettek az áldozatok, mintegy háromezer háromszázan. A film képsorai a népbírósági tárgyalásukra váró, kínzó emlékeikkel viaskodó katonatisztek elbeszéléseiből állnak össze.
A mű látszólag nem ítélkezik, nincsenek kész válaszai a felvetett problémákra, sőt, több értelmezési keretet is lehetővé tesz. Sematizmusnak nyoma sincs, a Hideg napok alaposan rácáfol a Kádár-kor filmgyártásával kapcsolatban meglevő előfeltevéseinkre. A film mélyebb történelmi tudás nélkül is értelmezhető. Egy görög sorstragédia főszereplője a Latinovits Zoltán által alakított Büky őrnagy, aki közönyösen, a személyes felelősségvállalást elutasítva szemléli az eseményeket. Ezért családi tragédiával fizet. Az ő felesége a másik főszereplő. Az addig konvencionálisan antiszemita asszony személyes tapasztalatai alapján szabadul meg előítéleteitől, s lesz a vérfürdő áldozata.
Az alkotás megrendítő hitelességgel ábrázolja, hogy adott esetben a háború hogyan embertelenít el. Dorner tizedes kezdetben érző ember. Még abból sem csinál nagy ügyet, hogy az éjszakai őrjáraton egyik alárendeltje megtagadja a szolgálatot. Később azonban az állandó kialvatlanság és az alkohol hatására, és felismerve feletteseinek kimondatlan elvárásait, megdöbbentő változáson megy át: néhány falatért gondolkodás nélkül lelő egy egész családot, majd azt reméli, hogy a tömeggyilkosságban szerzett „érdemeiért” kitüntetést fog kapni.
A film bravúrosan mutatja be a Horthy-kori katonai elit belső viszonyait, sajátos értékeit, kasztszerű hierarchiáját. Kovács András filmje e közben sem válik egysíkúvá. Nem csak az elvakult, bosszúszomjas, a nácik módszereit adaptálni akaró Feketehalmy- Czeidner altábornagy alakjára összpontosít. Kászoni alezredes figurájában – ő életét is kockáztatva értesíti feletteseit a túlkapásokról, elérve ezzel a vérengzés leállítását – mutatja meg ezen elit erényeit is. Egy apró, de fontos epizód pedig a kelet-európai történelem alapvető kérdéseire is rávilágít. A tisztek egyik beszélgetése során egy fiatal katona felveti: kinek az érdeke, hogy a hadsereg irracionális brutalitással toroljon meg egy apró incidenst, amivel véglegesen elidegeníti a magyarságtól a szerb lakosságot? Válasza szerint a fő érdekelt a náci Németország, hiszen az oszd meg és uralkodj politikája ezt követeli meg.
Kovács András filmje ma is érdemben segít a korabeli valóság megismerésében.
Klestenicz Tibor
A Magyar Nemzeti Múzeum mint kiállítóhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum mint emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum mint kutatóhely.
A programok ingyenesek, és egy személy több alkalomra is jelentkezhet.
Részletes információk: MNM_felhívás_2014
