Örömmel értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy a mai napon megjelent folyóiratunk első száma, melyben a szakmai jellegű tanulmányok, recenziók és könyvismertetések mellett korábbi események beszámolói, illetve interjúk is (Pritz Pál, Majoros István, Veliky János) olvashatóak.
A folyóirat a következő linken elérhető/letölthető: Modern Magyarország 2012. 1
A következő szám hamarosan megjelenik!
A harmadik számhoz leadandó írásműveket 2014. január 20-ig várjuk! (Részletek a Szerzőinknek menüpont alatt!)
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy 2012. szeptember 19-én (szerda) 14 órakor a Szekfű Gyula Történeti Könyvtárban (ELTE BTK) megrendezésre kerül Marchut Réka “A Pest megyei németek kitelepítése és annak előzményei (1945 – 1948)” című doktori értekezésének műhelyvitája.
A meghívó letölthető az alábbi linkről: Marchut Réka.Meghívó
2012. május 30. és június 1. között az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék és Doktori Program oktatóiból, doktoranduszaiból és hallgatóiból álló küldöttség Munkácsot és Ungvárt is magában foglaló tanulmányi kirándulás keretében látogatást tett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Szőlősi Nóra és Molnár Ferenc (doktoranduszok), valamint Urbán Boglárka és Nádasdi Szandra (hallgatók) által nagyszerűen előkészített program szakmai célja a tanszékünk, illetve a Történeti Intézet és a Főiskola közötti sokoldalú együttműködés lehetőségeinek megismerése s a kooperáció előkészítése volt.
A kezdeményezés közvetlen előzményét az a kedvező körülmény képezi, hogy Szőlősi Nóra és Molnár Ferenc, valamint Schuschlik Ádám és Csaba személyében doktori programunk illetve tanszékünk kurzusait két-két kiváló, a beregszászi főiskoláról érkezett doktorandusz illetve MA-s hallgató látogatja, s mivel a pozitív folyamat folytatódásával a jövőben reálisan számolhatunk, indokoltnak tűnik a két intézmény közötti szakmai együttműködés összehangolása.
A konzultáció bevezetőjeként Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke tájékoztatást adott a kárpátaljai magyar felsőfokú intézmény történetéről, a megalakulásáért folytatott sokéves heroikus küzdelem részleteiről, a működését sok irányból napjainkban is folyamatosan megnehezítő problémákról, az elért nagyszerű eredményeiről, valamint a közeljövőt érintő s hosszú távú terveiről.
A beszélgetés során kölcsönös igény fogalmazódott meg a hallgatók és az oktatók közötti csere, a közös kutatások, pályázatok, publikációk és konferenciák megvalósítása iránt. Azonnali feladatként merült fel ugyanakkor az Ungvárra történő átköltöztetés előtt álló beregszászi kárpátaljai regionális levéltár anyaga utókor számára történő megörökítésének, lehető leggyorsabb lefényképezésének s az ehhez szükséges feltételek és források megteremtésének szükségessége.
Tanszékünk kárpátaljai kirándulását követően néhány nappal az ELTE rektora, Dr. Mezei Barna hivatalos látogatást tett a beregszászi főiskolán, ennek eredményeként jó esély kínálkozik arra, hogy terveink megvalósítására immár a két intézmény között megkötésre váró hivatalos együttműködési szerződés keretében kerüljön sor.
Erdődy Gábor
Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 2012. április 19-20-án nagyszabású, sikeres nemzetközi konferenciát rendezett “The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel.
A konferencia honlapja: crisis2012.elte.hu
Beszámoló a konferenciáról:
A válságkezelés nemzetközi tapasztalataival búcsúztatták a kutatóegyetemi projektet a bölcsészek
A huszadik századi történelem fordulópontjaival és krízishelyzeteivel foglalkozott 2012. április 19-én és 20-án az a konferencia, amely lezárta a kutatóegyetemi TÁMOP-projektet az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A hivatalos záróesemény mellett megrendezésre került „The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel egy nemzetközi tanácskozás, melyen angol és német nyelvű előadások hangzottak el.
A TÁMOP-ösztöndíjasokat, illetve a külföldi és ELTE-s oktatókat meghívó egy-egy konferencia két év munkáját zárja le a Bölcsészettudományi Karon – mondta el köszöntőjében Sonkoly Gábor, a BTK-n és az ÁJK-n folyó projekt szakmai vezetője. Hozzátette:az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt rendkívül eredményes együttműködést támogatott a két kar között, létrejött ugyanis egy új könyvsorozat, vendégprofesszorok érkeztek az ELTE-re, oktatói-hallgatói mobilitási programokon vehettek részt az ELTE polgárai, megalakult a Doktori Kiválósági Központ, szélesedtek a doktori programok, továbbá több mint 800 előadás és cikk született. A TÁMOP-projekt fedezte a zárókonferencián résztevő külföldi vendégek úti-, valamint tartózkodási költségeit.
Rendkívül hasznos és előremutató a krízishelyzeteket nemzetközi kontextusokban vizsgálni– dicsérte a konferenciát Ilkka Nummela, a finn Jyväskylä-i Egyetem gazdaságtörténettel foglalkozó professzora. Megjegyezte: a háborúkat követő krízishelyzetek negatívumai mellett pozitívumairól is be kell számolni, jó példákat lehet például felsorolni Skandinávia, Nagy- Britannia vagy éppen Ausztria esetében. Dezső Tamás, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a két szervezőnek, Varga Zsuzsanna egyetemi docensnek és Erdődy Gábor tanszékvezető egyetemi tanárnak is köszönetet mondott beszédében. A konferencia nyitó szekciójában felszólalt Anssi Halmesvirta, aki a finn egyetem bölcsészkari dékánjának, Petri Karonen-nek az üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek.
„A világháborúk utáni, a meghatározó egyetemes történelmi jelentőségű fordulatokat, megrázkódtatásokat követő sokrétű válságkezelés európai keretekben és a komplexitás igényével történő, egyben differenciált elemző összehasonlítása kiváló lehetőséget teremt a kultúrák közötti párbeszéd történetiségének megjelenítésére, és jelentős mértékben közelebb visz a jelenkori problémák történelmi dimenziókba ágyazott pontosabb, jobb megértéséhez. Éppen ezért gondolta úgy az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, hogy egy ilyen témát felvállaló konferencia fokozott közérdeklődésre és médiafigyelemre tarthat igényt” – mondta el a konferenciáról Varga Zsuzsanna, a BTK egyetemi docense. „Konferenciánk során a koraújkori és az újkori előzményeket áttekintő felvezető előadásokat követően a 20. századi válságkezelések politikai, diplomáciai összetevőinek bemutatása mellett nagy figyelem irányult az eddig kevéssé kutatott gazdasági, társadalmi dimenziókra” – tette hozzá. Az előadások tematikai sokszínűségét mutatja, hogy még arról is szó volt, milyen szerepet töltött be a zene és az irodalom a háborúk okozta traumák feldolgozásában. A konferencia zárószekciójában az előadók az összehasonlító történeti kutatások eredményeinek összegzésére, valamint további vizsgálódások lehetséges irányainak felvázolására tettek kísérletet.
„A konferencia témájából adódóan szerettük volna, hogy Európa minden nagyobb térsége képviselve legyen. Figyeltünk arra is, hogy az egykori győztes és vesztes országok mellett a semleges országokból is hívjunk meg kutatókat. A külföldi kutatók megnyerését elősegítette, hogy a Jyväskylä-i Egyetem Történeti és Néprajzi Intézete társszervezőként bekapcsolódott a konferencia szervezésébe, és általuk olyan észt, orosz, svéd egyetemek is elfogadták a meghívásunkat, amelyekkel eddig az ELTE-nek nem volt kapcsolata” – fejtette ki Varga Zsuzsanna. Mellettük számos olyan – francia, cseh, szlovák, román, lengyel, osztrák és német – intézmény is képviseltette magát, mellyel már korábban is együttműködött az ELTE.
A konferencián a külföldi és ELTE-s előadók mellett az egyetem néhány doktorandusz hallgatója is referált. Voltak, akik elkészült disszertációjuk egy-egy fejezetét mutatták be, míg mások aktuális kutatómunkájuk eredményeiről számoltak be.
A konferencián az ELTE diákjai részéről a Bölcsészettudományi Karon működő doktori iskolák hallgatói, valamint történelem alap- és mesterszakos hallgatói vettek részt.
Örömmel értesítünk Mindenkit, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Doktori Programjának MODERN MAGYARORSZÁG (MOMA) című online folyóiratának honlapja megkezdi működését!
A tudományos folyóirat tanulmányozása mellett folyamatosan frissülő információs sáv segíti az oktatókat, a hallgatókat, valamint minden további érdeklődőt a folyóirattal, illetve a tanszékkel kapcsolatos tájékozódásban.
Reményeink szerint mindenki partner lesz, hogy egy sikeres és interaktív honlap jöhessen létre!
Az oldal folyamatosan frissül és bővül!
