Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) beszélgetés-sorozata.
ELTE BTK, Kari Tanácsterem, 2013. december 9. 16.00
Első vendég: Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Társadalmi Nemek Tanszékének habilitált docense.
Beszélgetőtársak: Menyhért Anna és Sipos Balázs
Nyitó előadás: Groó Dóra, a NATE elnöke
A Kari Tanácsteremben tartott rendezvényre igen sokan voltak kíváncsiak, ha – a témához kapcsolódva – a nemek arányát vizsgáljuk, nagy többségében nők.
Groó Dóra nyitó előadása alapján megismerhettük a NATE szervezetét, szekcióit, céljait illetve nemzetközi kapcsolati rendszerét. A további tájékozódást megkönnyítendő kaptunk egy honlapcímet is: http://www.cost.eu/about_cost/governance/genderste, ahol a részleteket is megtaláljuk.
Ezután kezdődött a beszélgetés, amelyet Sipos Balázs, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti tanszékének adjunktusa konferált fel. A beszélgetésben rajta kívül részt vett a meghívott vendég, Pető Andrea, valamint Menyhért Anna, az ELTE BTK tudományos munkatársa.
Először Sipos Balázs kérdezte Pető Andreát történészi munkásságáról, illetve a gender-kutatás kezdeteiről. A beszélgetésnek ebben a szakaszában nemcsak azt tudhattuk meg, hogy Pető Andrea milyen kutatásokat végzett (legutóbbi munkája a nyilas nők szerepének feltárása, amely egyben akadémiai disszertációja is), hanem azt is megtudhattuk, hogy hogyan tanulta el a konfliktuskezelés csendes módszerét Hanák Pétertől, akivel 1991 és 1997 között dolgozott együtt a Közép-Európai Egyetemen (CEU).
A későbbiekben gender-témán belül előkerültek a magyarországi gender-oktatás nehézségei, hiszen jelenleg csak a CEU-n folyik MA-képzés ezen a vonalon, de Menyhárt Anna és Sipos Balázs éppen most dolgoznak azon, hogy az ELTE-n is beinduljon egy MA-program ebben a témában.
A beszélgetésből nem maradt ki a férfias nő kérdésköre sem, Pető Andrea ezzel kapcsolatban fiúnak nevelt lányként határozta meg önmagát, utalva arra, hogy milyen nevelést kapott, hogyan is indult el a tudományos életbe.
Különösen érdekesek voltak azok a példák, amelyeket Pető Andrea a pedagógusi szereppel, illetve a pedagógiai módszerekkel, kísérletekkel kapcsolatban említett: például az amerikai tudományos világot meghatározó stílus, az academic writing erőltetése helyett tartott feminista krimiíró szemináriumot, amelyből aztán egy kisebb projekt is létrejött.
Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy Pető Andrea milyen álnéven ír krimit, azt viszont igen, hogy műve valós eseményeken, dialógusokon is alapul.
A közönség nemhogy a beszélgetés végéig kitartott, még számában is gyarapodott. Reméljük, hogy ez a sorozat következő rendezvényén is így lesz.
ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár, 2013. december 3. 16.00
A könyvbemutatóra megtelt a könyvtár olvasóterme, sokan már csak állóhelyet találtak maguknak. A könyvbemutatót Izsák Lajos professzor úr indította, visszaemlékezve arra, mikor és hogyan is „csábította át” Varga Zsuzsannát Debrecenből az ELTE-re.
Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában (Gondolat Kiadó, Budapest, 2013) című művet a kötet lektora, Schlett András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának docense mutatta be igen frappánsan, jól megrajzolva a magyar mezőgazdaság történetének hullámait és völgyeit egészen a rendszerváltásig. A húsz perces vázlatból megtudhattuk, hogy Varga Zsuzsanna kötete az agrárlobbi kialakulásán túl, annak működését, sikereit és kudarcait is bemutatja.
Külön érdekessége volt a délutánnak, hogy a kötetben szereplő lobbisták közül többen is megjelentek az eseményen, így Dimény Imre, egykori mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egykori elnöke, akik hozzá is szóltak a munkához. Kiderült, hogy Varga Zsuzsanna már kutatásai elején felvette a kapcsolatot az agrárszféra egykori meghatározó egyéniségeivel, a kötetben is számos hivatkozás utal a velük készült interjúkra.
A bemutató végén a szerző reagált az addig elhangzottakra, megköszönte a kötet létrejöttében közreműködők segítségét, egyben biztatta a hallgatókat, hogy forduljanak az idősebb generáció felé, és az oral history módszereivel (is) tárják fel Magyarország második világháború utáni történetét.
Az eseményt finom borokkal körített, kötetlen beszélgetés zárta.
November 14-én hallgatók, tanárok és érdeklődők gyűltek össze az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában, ugyanis 1956 emlékére az I. Tóth Zoltán Kör, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke, valamint az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár filmvetítéssel egybekötött beszélgetést szervezett. Mint ismert, az 1956-os események fontos szereplői voltak az egyetemisták, és köztük az ELTE polgárai. Az Eötvenhat című dokumentumfilm az ő tapasztalataikról, élményeikről és szerepükről szól.
A rendezvényt Dr. Borsodi Csaba rektor-helyettes, a Történeti Intézet vezetője nyitotta meg, majd Dr. Pajkossy Gábor, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék oktatója mint az esemény moderátora tartott felvezetést a filmben feltűnő szereplőkről és sorsukról. A felvételen megszólalnak: Borzsák István, Kelemen Elemér, Román Károly, Szabad György, Szakács Sándor, Varga János és 1985-ös archív felvételekről Hanák Péter, Sinkovits István, valamint Szabó Miklós. Mellettük szóba kerül Molnár József, Tóth Ede és I. Tóth Zoltán. Szerencsések lehetünk, hogy a filmvetítés alkalmával körünkben üdvözölhettük Kelemen Elemért és Trencsényi Imrét, akik az akkori események résztvevői voltak.
A 65 perces film, amelyet Nagy Ernő rendezett 2005-ben, az ELTE BTK Pesti Barnabás utcai épületében tanuló és oktató emberekkel készített interjúsorozat. A riport szereplői az 1956-os forradalom eseményei mellett – olykor megdöbbentő őszinteséggel – számolnak be arról, hogy ők hogyan élték meg és miként látták Rajk László újratemetését, az SZKP XX. kongresszusán elhangzottakat, Sztálin halálát, valamint, hogy mennyire volt tudatos számukra március 15-e megünneplése. A visszaemlékezéseken keresztül jól kirajzolódik, hogy az ELTE bölcsészei már jóval 1956 ősze előtt pezsgő szellemi közeget alakítottak ki maguknak, amely az ún. „Kolhoz Kör” köré összpontosult. 1956-ban ez a – hallgatókat és oktatókat tömörítő – „ellenzéki”, rendszerkritikus közösség több megemlékezést, beszélgetést rendezett, valamint Tiszta szívvel címmel egy egy számot megélt lapot is kiadott. A filmben emellett felvillannak az októberi tüntetések, az utcai harcok, valamint a megtorlás időszaka is.
A vetítés után kötetlen beszélgetést folytathatott a közönség Dr. Borsodi Csabával, Dr. Kelemen Elemérrel és Dr. Pajkossy Gáborral, amelynek során újabb részletekkel gazdagodtunk.
A Kar történetének egyik meghatározó egyénisége a filmben is megidézett I. Tóth Zoltán, aki 1956-ban a Történettudományi Kar dékánjaként delegációt vezetett a Pártházba. Hanák Péterrel céljuknál, az Akadémia utcában tűzharcba keveredtek. Ekkor, október 25-én, halálos lövés érte I. Tóth Zoltánt. Az ő emlékének és a forradalom hőseinek adózva koszorúval és mécsesekkel emlékeztünk a Múzeum körúti épületben található emléktáblánál.
Nádasdi Szandra, Urbán Boglárka
