Milyen nemzetet, kinek és hogyan?

Gergely András Professzor Úr tiszteletére 2012-ben jelent meg tanszékünk Milyen nemzetet, kinek és hogyan? Tanulmányok Magyarország történelméről 1780-1948 című tanulmánykötete. A kötet nyomdai megjelentetése után ezennel elektronikusan is elérhetővé és szabadon letölthetővé tesszük a színvonalas írásokat!

Milyen nemzetet, kinek és hogyan?

A kötet előszava:

“A reformkor nemzedéke abban a reményben fogalmazta meg a polgárosodás érdekegyesítő programját, hogy a kívánt folyamat eredményeként a rendekre, felekezetekre, nyelvekre és más csoportokra töredezett társadalom egységes politikai közösséggé alakul, nemzetté válik. Így nyeri majd el méltó helyét a többi nemzet közösségében, egyéniségével gazdagítja a világ sokszínűségét. Legtalálóbban talán Széchenyi fogalmazta meg a Pesti Hírlapnak tulajdonítva a polgári és nemzeti átalakulásnak ezt a felfogását, képzetét: „az emberiségnek megmenteni egy lelkes nemzetet”.

Mint az idézet helyzete is mutatja, hamar tudatosodni kellett annak a ténynek, hogy a folyamat nem vezet állandó harmonikus egységre. Míg a nemzetté válás céljában a magyar közélet alakítói a konzervatívoktól a radikálisokig egyetértettek, már a reformkorban és a liberális mozgalmon belül is jelentkeztek a különbségek a „nemzet” jellegéről, a folyamat irányáról alkotott véleményekben. Világossá vált, hogy az új típusú közösség kiépítése előnyben részesít egyes vidékeket, csoportokat, érdekeket, míg hátrányba hoz másokat, s így állandó belső szellemi és politikai eszmecserére, sőt akár küzdelemre készteti a közösség tagjait. S valóban a következő évtizedek, sőt másfél évszázad már arra a kérdésre válaszol, amit kötetünk címe is megfogalmaz.

Jelen kötet tanulmányai nagyrészt e tárgykörben mozognak; az egymással összefüggő nemzeti és polgári átalakulás vagy annak továbbvitele kérdéseivel foglalkoznak. Szerzőik a Történelemtudományi Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Programjának oktatói, közreműködői és hallgatói. Címével egyben utalni akarunk doktori programunk egy fontos résztvevője, Gergely András korábbi tanulmánykötetére is, amelynek címe a fenti Széchenyi-idézet parafrázisa. A doktori iskola kutatási eredményeit közzétevő dolgozataink sokban e kötet felvetéseit és gondolatmenetét kívánják folytatni és továbbgondolni.

Budapest, 2012. június 15.

az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék munkatársai“