Davide Cadeddu történész, a Milánói Egyetem professzora 2019. szeptember 25-én előadást tartott Doktori Iskolánk hallgatóinak The Idea of Democracy in the History of Political Thought: An Overview címmel. Az előadás során a professzor a demokráciáról való politikafilozófiai gondolkodás problémáira, korlátaira hívta fel a figyelmet, hasznos támpontokat nyújtva a modernkori magyarországi politikai gondolkodást kutató történészek számára is.
Alapvető nehézség, hogy a ’demokrácia’ mint fogalom hármas jelentést hordoz magában: egyrészt egy olyan szó, amely alatt különböző kultúrák vagy politikai gondolkodók bizonyos mértékig mást és mást értenek. Másodrészt politikai koncepció vagy eszme, harmadrészt pedig egy konkrét intézményrendszer is – ezen esetekben úgyszintén sokféle értelmezési keret képzelhető el. Kérdéses, hogy ez a háromféle jelentés egyáltalán kutatható-e együttesen.
A nyugati világból érkező kutatók esetében további akadályt jelent a demokrácia vizsgálatánál, hogy csak a nyugati civilizáció kontextusában foglalkoznak a témával, holott – ahogyan arra Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász is rávilágított – a keleti kultúrákban is jelen van a demokratikus gondolkodás, bár más elnevezésekkel. A történészprofesszor előadásában elsősorban a nagy nyugati politikai gondolkodók demokráciáról alkotott elképzeléseire fókuszált (pl. Szókratész, Machiavelli, Hobbes, Montesqieu, Burke stb.). Ezekről általánosságban elmondható, hogy nem tudják a demokrácia pontos leírását adni, minthogy nem feltétlenül a ténylegesen megvalósult, hanem az általuk ideálisnak tekintett demokrácia képét mutatják be, s ezekben a leírásokban a realitások önkéntelenül vagy akár szándékos torzítása is előfordul. Az egyes gondolkodók koncepcióiból nehéz egy általános demokráciaképet alkotni, minthogy leírásaik térben és időben is elkülönülnek egymástól, vagyis eltérő korszakokban és földrajzi helyeken születtek meg, így ezekben a művekben a demokrácia mindig eltérő jelentéssel bír. A magukat demokratikusnak tekintő különféle politikai rendszerekben megvalósuló demokráciák is időnként teljesen eltérőek lehetnek. Ezen rendszerek demokratikusságának legitimálására különféle jelzőket kaphat a ’demokrácia’ szó (szociáldemokrácia, liberális demokrácia stb.)
Végezetül szó esett David Held brit politológus háromféle demokrácia-modellrendszeréről, melyek az ókori Athéntől kezdve próbálja tipologizálni különböző történeti korok demokratikus rendszereit. Cadeddu szerint ennek a modellalkotásnak az a hátránya, hogy nem mutatja meg, hogyan működött a valóságban az egyes demokráciák politikai intézményrendszere.
A professzor végkövetkeztetése az, hogy bár a demokrácia történeti megismerésének szinte lehetetlen, mégis érdemes vele megpróbálkozni. Ahogyan Sipos Balázs tanár úr szellemesen megjegyezte az előadást követően: a történészek az ilyen lehetetlen küldetéseket is teljesíteni tudják, ahogyan Tom Cruise számára sem létezik mission impossible.
A bibliográfia: PG-Bibl-190726
Pajkossy Gábor előszava:
Összeállításunk Magyarország újkori (1790–1918 közötti) története egyetemi oktatásának és tanulmányozásának elősegítését kívánja szolgálni.
2003-ban jelent meg „Magyarország története a 19. században” címmel, Gergely András szerkesztésében az egyetemünkön (és több más magyarországi egyetemen) használt tankönyv (Bp., Osiris, 556 p., változatlan utánnyomás: 2005, 2019). A tankönyv függelékében 180 tételből álló irodalomjegyzék olvasható: ez azon 2003-ig önállóan megjelent legfontosabb forráskiadványokat és feldolgozásokat tartalmazza, amelyekre a kötet szerzői is a leginkább támaszkodtak. Az első megjelenés óta tizenhat év telt el, s ezalatt sok száz önállóan megjelent munka (könyv) látott napvilágot, amely a bennünket érdeklő korszak történetét (vagy azt is) tárgyalja. A történettudomány új eredményeit rendszeresen regisztráló kurrens (előbb a Századok hasábjain, majd 1985-től önállóan megjelenő) bibliográfia elkészítése az 1993-as tárgyévet követően megszűnt, s legfeljebb egy-egy részterületről (hadtörténet, levéltári irodalom, várostörténet stb.) összeállított kurrens bibliográfiával rendelkezünk. Ezért, legalább is tapasztalataink szerint, egyre nagyobb nehézségekbe ütközik – oktatónak, doktorandusznak, egyetemi hallgatónak egyaránt – az egy-egy témára vonatkozó releváns újabb szakirodalom összegyűjtése. Ezért vetődött fel bennünk egy ideje az újabb szakirodalom áttekintésének a szükségessége. Vállalkozásunk jogosultságát igazolta Katus László „A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914” címmel megjelent kitűnő egyetemi tankönyvének (3. jav., átdolg. kiad. Pécs, Kronosz / Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2012. 629 p.) mintegy 630 tételt tartalmazó forrás- és irodalomjegyzéke is, amely mintegy 130 olyan tételt tartalmaz, amely 2003 óta jelent meg.
Az elgondolás megvalósítására 2017 őszétől az egyetemünkön folyó diszciplináris mesterképzés legújabb módosítása adta meg lehetőséget. Az új kurzus (konzultáció, BMA-TÖRD-MOD-31M és 32M) lehetővé tette, hogy keretében (egyebek mellett) bibliográfia készítését végezzük. A kurzus résztvevői első lépésben leválogatták a (a kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló) Magyar Nemzeti Bibliográfia 2004 és 2016 közötti évfolyamaiból a történettudomány (továbbá a rokontudományok [irodalomtörténet, művelődés-történet, művészettörténet stb.]) újabb, könyv (papír alapú) formában megjelent eredményeit. E gyűjtés során eleve mellőztük a következő kiadványokat: (egy-egy kivétellel) a szerzői kiadásban megjelent munkákat; a már korábban is megjelent művek második vagy többedik kiadásait; a pusztán helytörténeti jellegű kiadványokat; néhány kivétellel a (túlnyomórészt szerteágazó tematikájú) Festschrifteket; (ugyanezen okból) a különböző doktori iskolák konferencia-kiadványait; végül azon forrásközléseket, amelyek nem tartalmaznak tudományos apparátust. Az összegyűjtött anyag birtokában történt meg a bibliográfia szerkezetének kialakítása. Ezt követően a kurzus résztvevőinek feladata (a közös anyaggyűjtés alapján) egy-egy fejezet tételeinek kiválogatása, az anyagnak az OSzK katalógusa alapján történő kiegészítése, az egyes tételek címleírásának véglegesítése, az azokról recenziót is közlő négy szaktudományos folyóiratban (Aetas, BUKSZ, Korall, Századok) megjelent ismertetések, bírálatok összegyűjtése és az egyes tételekhez rendelése, legvégül pedig az említett négy folyóiratban megjelent ismertetések alapján a jegyzék további kiegészítése volt.
A bibliográfia összeállítója ezt követően, további források (többek között az Agrártörténeti Szemle, a Hadtörténeti Közlemények, a Levéltári Közlemények, a Levéltári Szemle, a Múltunk és az Urbs. Várostörténeti Évkönyv) alapján kiegészítette a tárgyunkra vonatkozóan megjelent művek jegyzékét, és – hogy az előzetes tájékozódást megkönnyítsük, egyben az egyes művek itthoni recepcióját, legalább is e vonatkozásban, dokumentáljuk – az egyes tételekhez rendelte a róluk e periodikumokban megjelent ismertetések adatait is. Az önállóan megjelent munkák esetében hozzuk az azonosításhoz összes szükséges adatot; az ismertetések esetében – ha egyáltalán volt – elhagytuk az ismertetés saját címét (továbbá a folyóirat évfolyamának jelzését), végül (ahol szükségesnek látszott) annotációt fűztünk a címleíráshoz. Az azonos címmel megjelent sorozatok, illetve alsorozatok esetében, ahol csak lehetett, összevont címleírást alkalmaztunk. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület konferencia-köteteit Czoch Gábor közleménye (Rendi társadalom – polgári társadalom. BUKSZ, 2017. 3–4. 255–257.) alapján közöljük. A forráskiadványokat az egyes fejezetek élén (a III. és a IV. fejezetben az egyes városokra, illetve az egyes személyekre vonatkozó irodalom élén) hozzuk, és három csillaggal választjuk el a feldolgozásoktól. Tekintettel arra, hogy a Magyarország a világháború alatti (1914 és 1918 közötti) történetére vonatkozó kutatás és könyvkiadás az utóbbi években érthető módon fellendült, az idevágó kiadványokat (az adattárak és az egyes kiemelkedő fontosságú személyekre vonatkozó kiadványok kivételével) külön fejezetbe foglaltuk. Ugyanezen megfontolásból külön alfejezetet (II/cc) alakítottunk ki az egyház- és vallástörténeti tárgyú kiadványok számára.
Az anyaggyűjtést 2018. december végén zártuk le. Az azóta megjelent munkákat csak részben vehettük figyelembe.
Köszönetet mondunk Deák Ágnesnek, Halmos Károlynak és Tóth-Barbalics Veronikának, hogy felhívták figyelmünket az összeállítás első változatának hiányosságaira; külön köszönettel tartozunk Tóth-Barbalics Veronikának a bibliográfia végső formája kialakításához nyújtott segítségéért. Az összeállításnak a tanszék honlapjára való feltöltését Melkovics Tamás végezte el. A hiányosságokért természetesen egyedül az összeállítót terheli a felelősség.
Szándékunkban áll az összeállítás időről időre történő frissítése. Kérjük, a jelen összeállítással kapcsolatos megjegyzéseiket a következő címekre juttassák el: pajkossy.gabor@btk.elte.hu (tartalmi megjegyzések), illetve melkovics.tamas@btk.elte.hu (technikai természetű megjegyzések).
Pajkossy Gábor
