“Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig”
tudományos konferencia
2012. november 15-16.
ELTE BTK – Szekfű Gyula Könyvtár
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar és PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar közös szervezésében került megrendezésre 2012. november 15–16-án “Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig” című tudományos konferencia az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárában. A szekciók előadásait koordinálók céljának megfelelően a egyes korszak kutatói, az ország tudományos műhelyeinek tagjai nem külön-külön vitatták meg a parlamentarizmus témakörének kérdéseit, eredményeit, hanem korszakokat átívelően összefoglaló képet nyújtottak mind a kutatási irányokról, vizsgálati módszerekről, forráscsoportokról, országgyűlési szereplőkről, tényezőkről. A konferenciát a téma legfőbb szaktekintélye dr. Kecskeméti Károly A parlamenti történetírás csendes forradalma c. előadása nyitotta meg, majd az ezt követő öt szekció előadásait, vitáit dr. Rácz György, dr. Pálffy Géza, dr. Szijártó István, ill. dr. Dobszay Tamás, dr. Erdődy Gábor és dr. Gergely András vezényelte le. Az előadók nem csak a két szervező egyetemről, hanem a Magyar Tudományos Akadémiáról, Magyar Országos Levéltárból, a Károli Gáspár Református Egyetemről, Debrecenből, Miskolcról, Kolozsvárról és Moszkvából is érkeztek. A konferencia látogatottsága mindkét nap komolyabb érdeklődést váltott ki, ami a szekció végén elhangzó hozzászólásokban, kérdésekben is megmutatkozott. Az előadások anyaga előreláthatóan kötetben is megjelenik, sőt a szervezők remélik, hogy a konferencia csak kezdő lépése egy hosszabb távú kutatási együttműködésnek.
Közzétéve: 2013. február 12. Hozzászólok..
November 23-án reggel ötödik alkalommal indult útnak az I. Tóth Zoltán Kör és az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék lelkes csapata 19 fővel a „Kalandozások” fedőnevet viselő, immár hagyományosnak mondható kirándulásra, amelyen részt vettek a tanszék mesterképzéses hallgatói, demonstrátorai, doktoranduszai, valamint két oktató, Manhercz Orsolya és Csapó Csaba is.
Korábban jártunk már Zalában, bebarangoltuk a Felvidéket és Pécs környékét, ebben a félévben pedig a nyugati határvidék felé vettük az irányt: az úti cél Sárvár, Szombathely és az ausztriai Burgenland volt.
Elsőként a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumnál álltunk meg, ahol lantos énekmondással egybekötött tárlatvezetésen ismerhettük meg a kastély és a Nádasdy család történetét, bepillantást nyerhettünk a könyvnyomtatás emlékeibe, illetve megcsodálhattuk a bajor királyi kincslelet 19–20. századi darabjait.
Szombathelyi ebédünk után tettünk egy kitérőt Jákra, ahol megnéztük a felújított templomot, majd visszatértünk Szombathelyre. Sajnos ekkorra az időjárás szűnni nem akaró esőzésbe fordult, és ez felborította a karácsonyi vásárról és városnézésről szőtt terveinket…
Másnap reggel Ausztriában folytattuk a „kalandozást”, először Városszalónak (Stadtschlaining) csodás várát látogattuk meg. Magyar tárlatvezetőnk, a várban működő Európai Béke Egyetem (EPU) egyik oktatója rengeteg érdekességet mondott el a vár történetéről, és megnéztük a modern muzeológiai megoldásokkal operáló Béke Európai Múzeumát. A vár egyébként a 16. századtól a Batthyányak tulajdona volt, 1956-ban pedig magyar menekültek befogadótáboraként is működött.
Egy gyors, szakadó esőben készített csoportkép után átbuszoztunk Lékára (Lockenhaus), ahol szintén a várat jártuk körbe. A vár korábban a Nádasdy-család birtokába tartozott, így a térség múltjáról, főleg a főúri életvitelről igen sokszínű képet kaptunk.
Burgenlandból hazatérve ebéd után szerettük volna bejárni Kőszeg városát, de az időjárás ezt csak a legbátrabbaknak tette lehetővé.
A kirándulás, ahogy mindig, remek alkalmat adott arra, hogy kötetlen formában is körüljárjunk rengeteg témát amellett, hogy a túra egyszerre volt informatív és nyújtott remek kikapcsolódást a résztvevőknek.
Öhler Katalin
.
Közzétéve: 2013. január 2. Hozzászólok..
2012. május 30. és június 1. között az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék és Doktori Program oktatóiból, doktoranduszaiból és hallgatóiból álló küldöttség Munkácsot és Ungvárt is magában foglaló tanulmányi kirándulás keretében látogatást tett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Szőlősi Nóra és Molnár Ferenc (doktoranduszok), valamint Urbán Boglárka és Nádasdi Szandra (hallgatók) által nagyszerűen előkészített program szakmai célja a tanszékünk, illetve a Történeti Intézet és a Főiskola közötti sokoldalú együttműködés lehetőségeinek megismerése s a kooperáció előkészítése volt.
A kezdeményezés közvetlen előzményét az a kedvező körülmény képezi, hogy Szőlősi Nóra és Molnár Ferenc, valamint Schuschlik Ádám és Csaba személyében doktori programunk illetve tanszékünk kurzusait két-két kiváló, a beregszászi főiskoláról érkezett doktorandusz illetve MA-s hallgató látogatja, s mivel a pozitív folyamat folytatódásával a jövőben reálisan számolhatunk, indokoltnak tűnik a két intézmény közötti szakmai együttműködés összehangolása.
A konzultáció bevezetőjeként Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke tájékoztatást adott a kárpátaljai magyar felsőfokú intézmény történetéről, a megalakulásáért folytatott sokéves heroikus küzdelem részleteiről, a működését sok irányból napjainkban is folyamatosan megnehezítő problémákról, az elért nagyszerű eredményeiről, valamint a közeljövőt érintő s hosszú távú terveiről.
A beszélgetés során kölcsönös igény fogalmazódott meg a hallgatók és az oktatók közötti csere, a közös kutatások, pályázatok, publikációk és konferenciák megvalósítása iránt. Azonnali feladatként merült fel ugyanakkor az Ungvárra történő átköltöztetés előtt álló beregszászi kárpátaljai regionális levéltár anyaga utókor számára történő megörökítésének, lehető leggyorsabb lefényképezésének s az ehhez szükséges feltételek és források megteremtésének szükségessége.
Tanszékünk kárpátaljai kirándulását követően néhány nappal az ELTE rektora, Dr. Mezei Barna hivatalos látogatást tett a beregszászi főiskolán, ennek eredményeként jó esély kínálkozik arra, hogy terveink megvalósítására immár a két intézmény között megkötésre váró hivatalos együttműködési szerződés keretében kerüljön sor.
Erdődy Gábor
Közzétéve: 2012. szeptember 8. Hozzászólok..
Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 2012. április 19-20-án nagyszabású, sikeres nemzetközi konferenciát rendezett “The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel.
A konferencia honlapja: crisis2012.elte.hu
Beszámoló a konferenciáról:
A válságkezelés nemzetközi tapasztalataival búcsúztatták a kutatóegyetemi projektet a bölcsészek
A huszadik századi történelem fordulópontjaival és krízishelyzeteivel foglalkozott 2012. április 19-én és 20-án az a konferencia, amely lezárta a kutatóegyetemi TÁMOP-projektet az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A hivatalos záróesemény mellett megrendezésre került „The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective” címmel egy nemzetközi tanácskozás, melyen angol és német nyelvű előadások hangzottak el.
A TÁMOP-ösztöndíjasokat, illetve a külföldi és ELTE-s oktatókat meghívó egy-egy konferencia két év munkáját zárja le a Bölcsészettudományi Karon – mondta el köszöntőjében Sonkoly Gábor, a BTK-n és az ÁJK-n folyó projekt szakmai vezetője. Hozzátette:az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt rendkívül eredményes együttműködést támogatott a két kar között, létrejött ugyanis egy új könyvsorozat, vendégprofesszorok érkeztek az ELTE-re, oktatói-hallgatói mobilitási programokon vehettek részt az ELTE polgárai, megalakult a Doktori Kiválósági Központ, szélesedtek a doktori programok, továbbá több mint 800 előadás és cikk született. A TÁMOP-projekt fedezte a zárókonferencián résztevő külföldi vendégek úti-, valamint tartózkodási költségeit.
Rendkívül hasznos és előremutató a krízishelyzeteket nemzetközi kontextusokban vizsgálni– dicsérte a konferenciát Ilkka Nummela, a finn Jyväskylä-i Egyetem gazdaságtörténettel foglalkozó professzora. Megjegyezte: a háborúkat követő krízishelyzetek negatívumai mellett pozitívumairól is be kell számolni, jó példákat lehet például felsorolni Skandinávia, Nagy- Britannia vagy éppen Ausztria esetében. Dezső Tamás, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a két szervezőnek, Varga Zsuzsanna egyetemi docensnek és Erdődy Gábor tanszékvezető egyetemi tanárnak is köszönetet mondott beszédében. A konferencia nyitó szekciójában felszólalt Anssi Halmesvirta, aki a finn egyetem bölcsészkari dékánjának, Petri Karonen-nek az üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek.
„A világháborúk utáni, a meghatározó egyetemes történelmi jelentőségű fordulatokat, megrázkódtatásokat követő sokrétű válságkezelés európai keretekben és a komplexitás igényével történő, egyben differenciált elemző összehasonlítása kiváló lehetőséget teremt a kultúrák közötti párbeszéd történetiségének megjelenítésére, és jelentős mértékben közelebb visz a jelenkori problémák történelmi dimenziókba ágyazott pontosabb, jobb megértéséhez. Éppen ezért gondolta úgy az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, hogy egy ilyen témát felvállaló konferencia fokozott közérdeklődésre és médiafigyelemre tarthat igényt” – mondta el a konferenciáról Varga Zsuzsanna, a BTK egyetemi docense. „Konferenciánk során a koraújkori és az újkori előzményeket áttekintő felvezető előadásokat követően a 20. századi válságkezelések politikai, diplomáciai összetevőinek bemutatása mellett nagy figyelem irányult az eddig kevéssé kutatott gazdasági, társadalmi dimenziókra” – tette hozzá. Az előadások tematikai sokszínűségét mutatja, hogy még arról is szó volt, milyen szerepet töltött be a zene és az irodalom a háborúk okozta traumák feldolgozásában. A konferencia zárószekciójában az előadók az összehasonlító történeti kutatások eredményeinek összegzésére, valamint további vizsgálódások lehetséges irányainak felvázolására tettek kísérletet.
„A konferencia témájából adódóan szerettük volna, hogy Európa minden nagyobb térsége képviselve legyen. Figyeltünk arra is, hogy az egykori győztes és vesztes országok mellett a semleges országokból is hívjunk meg kutatókat. A külföldi kutatók megnyerését elősegítette, hogy a Jyväskylä-i Egyetem Történeti és Néprajzi Intézete társszervezőként bekapcsolódott a konferencia szervezésébe, és általuk olyan észt, orosz, svéd egyetemek is elfogadták a meghívásunkat, amelyekkel eddig az ELTE-nek nem volt kapcsolata” – fejtette ki Varga Zsuzsanna. Mellettük számos olyan – francia, cseh, szlovák, román, lengyel, osztrák és német – intézmény is képviseltette magát, mellyel már korábban is együttműködött az ELTE.
A konferencián a külföldi és ELTE-s előadók mellett az egyetem néhány doktorandusz hallgatója is referált. Voltak, akik elkészült disszertációjuk egy-egy fejezetét mutatták be, míg mások aktuális kutatómunkájuk eredményeiről számoltak be.
A konferencián az ELTE diákjai részéről a Bölcsészettudományi Karon működő doktori iskolák hallgatói, valamint történelem alap- és mesterszakos hallgatói vettek részt.
Közzétéve: 2012. szeptember 6. Hozzászólok..
